4_ 5 6 7 8 10 11

Akikre emlékezünk

Buús György (futball)
Az 1947-es nyíregyházi születésű kapuslegenda, játékosként és edzőként is beírta nevét a város sporttörténelmébe. Komlói és kaposvári kitérőt követően, 1978-ban tért vissza szülővárosába, ahol az akkor alakuló, később csak „aranycsapatként” emlegetett Szpari hálóőre, egyben csapatkapitánya lett. Döntő szerepet vállalt az akkori sikerekben. Aktív labdarúgói pályafutását követően, az edzői pályára lépett. Többször volt a Nyíregyházi Spartacus vezető edzője, de a legtöbbet kapusedzőként dolgozott. Utolsó éveit a NYÍRSULI-nál töltötte. A kapus palántákat tanította, nevelte. Maradandót alkotott, hiszen tanítványai közül Hrabina Alex, jelenleg korosztályának első számú kapusa Magyarországon, az egy évvel fiatalabb Perger Bence is tagja a korosztályos válogatottnak. Egykori tanítványai, gyakran emlegetik erős személyiségét, keménységét, a szakma iránti szenvedélyes elkötelezettségét. Nem véletlen, hogy iskolát teremtett itt, abban a városban, ahol született. Halála előtt néhány nappal, városunk vezetői, Nyíregyháza legmagasabb sportkitüntetésével ismerték el felejthetetlen emberi és sportolói teljesítményét.

Mitró György (úszó)
Mitró György Nyíregyházán született. Egyedül tanult meg úszni, s már feltűnése évében, 1947-ben a Monte Carloban rendezett Európa-bajnokságon győzött az 1500 méteres gyorsúszásban, s 400 méteren második lett. Az egy évvel később rendezett londoni ötkarikás játékokon egy-egy ezüst- és bronzérmet szerzett. További pályafutását a fővárosba kerülve Rajki Béla tanítványaként már nem kísérte hasonló siker. 2010-ben halt meg. 80 éves volt.

Szekér László ( röplabda)
Ismert, elismert edző, a Nyíregyházi Főiskola SE NB I-es női csapatának szakosztály vezetője. Miután a TF-n végzett, az edzők rögös útjára lépett. Volt tréner az MGFSC-nél, a Start Sportulánál, a Szakszig-NRK-nál és a Tanárképzőnél. A Nyíregyházi Főiskola docense és a testnevelési tanszék oszlopos tagja volt, főleg a női csapatok felvirágoztatásán fáradozott, de az ülőröplabda-válogatott szövetségi kapitányaként is igyekezett maradandót alkotni. Világ- és Európa-bajnoki ezüstérem és paralimpiai ötödik hely gazdagította eredménysorát. A Szakszig-NRK-val elérte a bajnoki negyedik helyet, és az 1999-es Extraligába jutás is örök emlék volt számára. Diákolimpiai arany érmekre is büszke lehetett a Tanár úr, hiszen feleségével is sokat tettek azért, hogy a Bem József Általános Iskola utánpótlás-nevelése folyamatos legyen. 2011-ben 61 évesen távozott az élők sorából.

Kulcsár Anita (kézilabdázó)
Kulcsár Anita 1976-os születésű nyíregyházi lány. Tizenévesen, a nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnáziumban lett kézilabdázó, csapatával a megyei első osztályból egészen a második vonalig küzdötte fel magát. Érettségije után, 1995-ben az ország másik felébe, Győrbe költözött. Az ETO-nál hat évet töltött el, kétszer második, kétszer harmadik lett együttesével a bajnokságban, a legnagyobb sikerét az 1999-es EHF-kupa döntő jelentette, ahol csapata alulmaradt a dán Viborggal szemben, de ő maradandót alkotott. A válogatottban világklasszis beállós alapembernek számított évek óta. A 2000-es olimpia után, Pádár Ildikó visszavonulását követően lett a nemzeti együttes első számú beállósa. Már az azévi, romániai Eb-n nagyon jól szerepelt, de a legemlékezetesebb alakítását a 2003-as horvátországi világbajnokság hozta, ahol szinte képtelen volt hibázni, ha gólhelyzetbe került. Több mint kilencven százalékkal értékesítette lehetőségeit. Az athéni olimpián ötödik lett a válogatottal, a decemberi, hazai rendezésű Eb-n pedig bronzérmet szerzett társaival. 2005-ben autóbalesetben halt meg.

Búzási Enikő Tünde (kézilabdázó)
A Nyíregyházi Spartacus Petőfiben kezdte el pályafutását, majd 1973-ban igazolt a Volán SC-hez, a csapat a következő évben a tati osztályozón feljutott a NB II-be. Példás volt hozzáállása, igazi csapattárs volt. 2013-ben tragikus körülmények között hunyt el 54 évesen.

Vass Géza (kézilabdázó)
Kiváló sportszakember, a kézilabdázás megszállottja, a Megyei Sportintézet munkatársa, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kézilabda Szövetség főtitkára, a Magyar Kézilabda Szövetség és a Megyei Diáksport Tanács szakág felelőse. A mérhetetlen munkabírásáról ismert sportszakember több évtizedes  NB kézilabda-játékvezetői múlttal a háta mögött a játékvezetői ellenőrként és versenybíróként tevékenykedett, valamint a megyei Testnevelési és Sportintézet munkatársa volt. 60 évesen hosszan tartó betegségben távozott az élők sorából 2005-ben.

Dézsi Mária (kosárlabdázó)
Egykori válogatott kosárlabdázó, a Nyíregyházi Tanárképző NBI-es csapatának egykori centere, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kosárlabdaéletének meghatározó egyénisége. Dézsi Mária sokat tett megyénk kosárlabdaéletéért, a sportág népszerűsítéséért. Hosszan tartó betegségben, 50 évesen 2013-ban halt meg.

Pálóczi Gyula (1962-2009)
A 80-as, 90-es évek egyik legeredményesebb ugróatlétája. 1983-ban a budapesti fedett Eb-n, az Athénban megelőzött Szalma László mögött ezüstérmet nyert. Legnagyobb sikerét 1985-ben érte el, ahol két magyar ugró óriási küzdelme után távolugrásban fedett pályás Európa bajnoki címet szerzett. Pályafutását Nyíregyházán, az NYVSSC-ben kezdte, nagy nemzetközi sikereit is a város színeiben érte el.  Később versenyzett a TBSC és a Honvéd atlétikai szakosztályának képviseletében is. Nyolcszor nyert egyéni bajnokságot. Távolugrásban háromszor állhatott a dobogó legfelső fokára (1984,1989,1990). Hármasugrásban öt alkalommal győzött az országos bajnokságon (1988,1989,1990,1993,1994). Legjobb bajnoki eredménye 822 cm, illetve 16,79 méter volt. 1990-ben mindkét ugrószámot megnyerte. Sigér Zoltán irányításával vált kiválóan képzett, sokoldalú atlétává (magas:211), többszörös válogatott és világverseny résztvevő volt. A magyar örökranglistán távolugrásban 825 cm-es eredménnyel a második helyen áll. Hármasban minden idők negyedikje 16,87 méterrel. Korai halála a sportág fájdalmas vesztesége. 2009-ben halt meg.